Kim Namjoon (Kim Namdzsun)

Kép: Kim Namjoon az állami kitüntetés, a Kulturális Érdemrend átvételekor

Nem is igazán tudom hol kezdjem leaderünk bemutatását. Talán kezdjük a tényekkel, amiket minden ARMY ismer persze, de remélve, hogy ezt a blogot nem csak ARMYk fogják olvasni (hanem talán a szüleik is), valahogy mégis be kell mutatnom őt. 

Iskolai körülmények között az életrajzi adatokkal szoktunk kezdeni: 

Kim Namjoon 1994. szeptember 12-én született Ilsanban, egy húga van. 2010-ben került a Big Hit Entertainmenthez, mint gyakornok és ő lett a BTS első tagja. Művészneve Rap Monster volt egészen 2017 novemberéig, amikor is RM-re változtatta azt. 

Bizonyára sok szakmai tényt le lehetne írni még róla, én mégis a saját meglátásaimon, érzéseimen keresztül szeretném őt bemutatni. Ha valaki a tényekre kíváncsi, ITT elolvashatja a róla készült cikket a Wikipédián. 

Namjoon a BTS vezetője, ahogy mi szoktuk mondani leadere (líder). Nyilvánvalóan nagy benyomást tett annak idején a Big Hit vezetőjére, Bang Si-hyuk-ra is, aki tulajdonképpen Namjoonra építette a csapatot.

Namjoon rapper, a hip-hop szerelmese. Vajon mit jelenthetett számára 16 évesen, hogy kiválasztott lett? Szerencsére voltak mellette barátok, akikkel addig is együtt zenélt, és akikkel eredetileg debütált volna, de a Big Hit idő közben úgy döntött, hogy további meghallgatásokon gyűjt társakat Rap Monster mellé. Gyakornoki évei alatt is aktívan dolgozott a saját zenéin, miközben a debütálásra készült. 

Namjoon zseni. Magabiztosan mondom ki ezt, hiszen 148-as IQ-val aligha mondhatnánk rá mást. Az egyetemi felvételi vizsgákon a nemzeti TOP 1,3%-ba sorolták be a matematikából, idegen nyelvből, nyelvből és társadalomtudományokból elért felvételi pontjai alapján. Rengeteget olvas, szereti a könyveket. A jó könyveket. Folyékonyan beszél angolul, és ami még érdekesebb, hogy saját bevallása szerint a Jó barátok című sorozatból tanult meg ennyire jól beszélni. 

Ez mindannyiunk számára inspiráló lehet, és, ha most esetleg szülők is olvassák a blogomat, nyugodjanak meg, ha a gyerek eredeti nyelvű videókat néz a youtube-on. Nem csinál más, csak tanul. :)

Tehát Namjoon. 

Igazság szerint nem nagyon tudom, 10 év K-popper múlttal a hátam mögött sem, hogy mit csinál konkrétan egy leader. Amit én a BTS esetében láttam, az az, hogy javarészt Namjoon klasszikus "középsőként" a csapat tagja. Középső azért, mert a "korlétrán" ő áll legközépen. 3 nála idősebb és 3 nála fiatalabb tag van, akiknek ő a vezetője. Klasszikusan a K-pop csapatokban, - néhány kivételtől eltekintve - a legidősebb tag a vezető. Ennek leginkább praktikus okai vannak, ugyanis a koreai kultúrában nagyon fontos szerepe van a kornak. Közvetlen hangnemben például csak a veled egyidősekkel beszélhetsz, vagy a fiatalabbakkal (ez nagyjából a tegeződésnek felel meg nálunk). Azonban ha a fiatalabbak pozícióban feletted állnak, velük is tiszteletadó hangnemben kell beszélned. 

Tehát a legegyszerűbb és legkényelmesebb megoldás, ha a legidősebb tagot tesszük meg vezetőnek, mert őrá a fiatalabbak biztosan hallgatnak. Néhány kivételes esetben azonban előfordul, hogy nem követik ezt a szokást, és valami más szempont alapján választják ki a csapat leaderét. Namjoon esetében is így volt. Benne látott meg valamit Bang Si-hyuk, a Big Hit Ent. vezetője, és mint említettem, ő volt a BTS első tagja, aki mellé később választották ki a tagokat. 

Mivel szerencsére mind a hét fiú elég céltudatos, nem volt annyira nehéz dolga Namjoonnak velük a munka területén, ráadásul ott rengeteg segítséget is kapott, hiszen mellettük voltak a menedzserek, koreográfusok, szerzők, producerek és a Bighit alkalmazottai.

A munkán kívül azonban a három idősebb tagnak és Namjoon-nak bizony volt feladata a fiatalok pátyolgatásával. A legfiatalabb tag a debütáláskor 15 éves volt. Amikor gyakornoknak a Bighithez került, még csak 13 éves kiskamasz volt. Távol a szülőktől azt hiszem a négy fiú vállán volt a súly, hogy a 13 és 15 éves gyerekekből igazi, a sikerekért keményen megdolgozó felnőtteket faragjanak, de úgy, hogy közben azért gyerekek is lehessenek. Szülőként is nehéz ez, hát még 16-18 éves fiatalként.

A koreai együttesek tagjait már a kezdetek kezdetén egy lakásba, házba költöztetik, vagyis együtt élnek. Ez persze a munka szempontjából is így a praktikus, de sokkal inkább a csapatépítésben van hatalmas szerepe. Az évek során, amíg készen nem állnak a debütálásra, együtt sírnak, együtt nevetnek, együtt élik a hétköznapokat és az ünnepeket, és igazi családdá fejlődnek. 

Namjoon nagyon jó vezető. Ez látszik abból, ahogy egymáshoz viszonyulnak, ahogy egymással beszélnek, bolondoznak, dolgoznak, élnek. Nem lehet könnyű gyerekkorban ilyen szinten elvágva lenni a szülőktől, családtól, barátoktól, de a zene szeretete és a közös munka átsegítette őket a nehézségeken. Azokon a nehézségeken, amiken minden fiatal keresztülmegy. Namjoon zenéiben, dalszövegeiben nagyon könnyű tetten érni azokat a dolgokat, amik miatt fiatal korában sokat szenvedett ő is. Az állandó bizonytalanság, a megfelelési kényszer, a gyűlölködők folyamatos önbizalom rombolása mind megtették a hatásukat náluk is. Tulajdonképpen azt hiszem, hogy ez a hét fiú egymásnak köszönheti, hogy mára sikeresen megküzdöttek a démonjaikkal, és ha maradtak is még, már mindegyikük tudja, hogyan kezelje ezeket anélkül, hogy lelkileg sérülnének. 

Egy dolgot azonban még fontosnak tartok hangsúlyozni nem csak Namjoon-nal, de mind a hetükkel kapcsolatban: nem felejtették el, honnan jöttek. 

A környezetükben lévők, akik velük dolgoznak nap mint nap, vagy azok, akik csak ritkán látják őket, de évről évre van velük dolga mind azt nyilatkozták, hogy bár a fiúk maguk nagyon sokat változtak az évek során, mégis ugyanolyan szerények, tisztelettudóak maradtak, mint amilyenek a legelején, kis kezdő csapatként voltak. Tudják honnan jöttek, és tudják, merre tartanak. A világhírnév, az áhított amerikai áttörés sem ingatta meg őket az identitásukban. Ők koreai fiatalok, akik koreaiul beszélnek, énekelnek, koreaiul álmodnak és büszkék rá!