BAJ VAN!

Régen jelentkeztem, mert úgy éreztem kiadtam magamból egy időre a gondolataimat. Naivan azt hittem, egy darabig nyugalom lesz, de természetesen gondolhattam volna, hogy a fiúk mindig szolgálnak valami témával. Arra persze nem számítottam, hogy a téma még az eddigieknél is komolyabb lesz, de pénteken a MAMA díjátadó hongkongi gáláján Jin adott némi okot arra, hogy újra "tollat" ragadjak. 

Vártam, hogy megérjen bennem a téma, hiszen súlyos szavak hagyták el Worldwide Handsome Jin száját, de nem nagyon akarta az agyam és a szívem bevenni ezt a megnyilatkozást.

Elkezdtem írni egy bejegyzést azonos címmel, de csak az jött ki belőle, hogy a MAMA történetében a BTS-nek sikerült először, hogy három egymás utáni évben is elhozták az Artist of the year (Az év művésze) díjat. Csakhogy eredetileg nem erről akartam beszélni, hanem Jin bejelentéséről. Rá kellett jönnöm azonban, hogy nem tudok hirtelen mit kezdeni a dologgal. Eltelt azóta 5 nap, és még mindig bizonytalan vagyok, hogy hogy fogjak hozzá, vagy hogy egyáltalán hozzá fogjak-e a téma boncolgatásához. Ez alatt az 5 nap alatt minden nap többször is megnéztem a jelenetet. 

Az utolsó daesang (fődíj) díjat adták át, ami az Artist of the year volt és a BTS kapta. Mondhatnám, hogy természetesen, de egyáltalán nem gondolom úgy, hogy ez természetes, akármennyire is szeretem őket, vagy akármennyire is elfogult vagyok. Ebben a világban, amikor a rajongók lojalitása, kitartása és figyelme ennyire esetleges és ideig-óráig tartó, egyáltalán nem természetes, hogy egy csapat egymás után el tudja hozni a díjat, még akkor sem, ha ennyire eget rengető sikereket érnek el, mint a BTS. 

Próbáltam naphosszakat elemezni az év eleji történéseket, hogy mi lehetett a baj, ami miatt ebben a családban felmerülhetett a szétválás gondolata. (Talán azt gondoljuk, hogy túlzás őket családként emlegetni, de már nagyon sokszor bebizonyították, hogy ők tényleg egy igazi nagy család. A fiúkkal, a fiúk szüleivel, testvéreivel, a Big Hit összes dolgozójával, és a rajongókkal együtt ez egy hatalmas család. És mint ahogy egy-egy kritikus helyzetben a férj és feleség között is felmerül a válás gondolata, hát velük is történhetnek olyan dolgok, amik miatt bennük is felmerül, hogy külön-külön talán jobb lenne.)

Tehát visszagondoltam, visszanéztem az év eleji videókat, és a lányaimmal is beszéltem róla. Azonnal tudtuk, hogy amit év elején éreztem Jungkook esetében, az nem feltétlen a fáradtság volt, sokkal inkább a szenvedés, amin keresztülmentek. Jungkook nem az az érzelgős fajta, de ha valami, akkor azt mindannyian tudjuk, hogy a többiek gondjai, nehézségei őt nagyon megviselik. És én ezt láthattam rajta év elején, amit mindig azzal hessegettem el, hogy biztosan fáradtak a feszített tempó miatt. 

Érdekes, de a rajongótábort nem bolydították fel annyira Jin szavai, mint amire számítottam. Persze született pár elemző youtube videó, de semmi konkrétum, egyszerűen csak közölték a tényt, hogy a fiúkban felmerült a szétválás gondolata. 

Engem megviselt. Már a gondolat, hogy szenvedtek és mi ebből vajmi keveset láttunk, felkavaró számomra. Ők sütkéreztek a reflektorfényben és mindennél nagyobb sikereket értek el, miközben belülről marcangolta őket a tudat, hogy a jövőjük forog kockán. 

Aztán a következő, ami aggasztott, hogy mi történhetett most, ami újra felszínre hozta az akkor történteket és ami miatt Jin ezt megemlítette a beszédében? Nem akarom túlbonyolítani a dolgokat, mert valószínűleg egy teljesen ártatlan oka volt ennek, és egyszerűen csak a díj hatására feltörtek bennük az emlékek (nem csak Jin említette azt, hogy rengeteg mindenen mentek keresztül év elején). Csak tudatni akarták, hogy ez a díj most, 2018. decemberében talán sokkal többet jelent számukra, mint a tavalyi, mert közben ők egy számukra hatalmas problémát oldottak meg. 

Egy biztos. Mertek róla beszélni. Ez azt jelenti számomra, hogy valóban bíznak annyira a rajongókban, és egymásban, a szoros kötelékben, hogy el merték mondani, hogy: Igen, baj van! Vagyis már nincs, de volt, és nyugodjatok meg, mert együtt megoldottuk, és megyünk veletek tovább az úton. Együtt szárnyalunk, ahogy eddig! 

Mi ez, ha nem inspiráció a fiatalok és igazából minden ember számára? Mi ez, ha nem tanítás arra, hogy a problémákat meg kell beszélni és nem elfutni előlük? Mi ez, ha nem a kitartásra való buzdítás? Igen, vannak nehéz idők. Van, hogy megoldhatatlannak tűnő problémával nézünk szembe. Sokszor egy 3-4-5 tagú családnak is nagyon nehéz túljutni a kommunikációs zavarokon, de ők heten megoldották ezt. És akkor rájöttem, hogy azért nem bolydult fel az egész ARMY társadalom, mert mi is bízunk bennük! Tudjuk, hogy nem lesz örökké BTS. De hálásak vagyunk azért az időért, amit együtt tölthetünk velük, és ha a BTS már nem BTS, hanem Jin, Yoongi, Hoseok, Namjoon, Jimin, Taehyung és Jungkook lesz, mi akkor is kitartunk mellettük, mert annyi mindent kaptunk tőlük, és annyi mindent adtunk. 

JIN! YOONGI! HOSEOK! NAMJOON! JIMIN! TAEHYUNG! JUNGKOOK! 

정말 감사합니다! 우리는 당신을 매우 자랑스럽게 생각합니다! 우리는 끝까지 당신과 함께합니다!

 És íme a történtek:

A díj átvételekor az alábbi köszönőbeszédeket mondták a fiúk. Már J-Hope is elsírta magát a beszéde alatt, de Jin tette fel az i-re a pontot. Amikor Jin kimondta, hogy a szétváláson gondolkoztak, Taetae nagyon sírni kezdett, és aztán senki nem állta meg könnyek nélkül. Ahogy láttam, még a közönség soraiban ülő idolokat is megérintette a dolog, többen is a könnyeiket törölgették a beszéd alatt. Senki nem számított ilyen őszinte beszédre, és főként arra nem, amit Jin ki mert mondani. 

J-Hope: ARMY! Igazán... Mielőtt feljöttünk a színpadra, sokat aggódtunk. Mivel mi mindig a legjobbat akarjuk Nektek mutatni magunkból, mindig a hibátlan oldalunkat szeretnénk adni nektek, ezért akárhányszor a színpadra lépünk, előtte mindig a torkunkban dobog a szívünk. Ez a díj tényleg.... sírtam volna, ha megnyerjük és sírtam volna, ha nem nyerjük meg ezt a díjat ebben az évben. Rengeteg nehézségen mentünk keresztül. Emellett rengeteg szeretetet kaptunk tőletek. Tényleg szerettük volna ezt visszaadni Nektek. Nagyon szépen köszönjük, és köszönetet szeretnék mondani a tagoknak is, akik most mellettem vannak. Köszönöm és szeretlek!

Jimin: ARMY! Köszönöm! Ahogy ezt az évet töltöttük, voltak nehéz idők. Ahogy megéltük őket, összejöttünk, és beszélgettünk a napjainkról. Megtudtuk, hogy rengeteg ember áll mellettünk. Arra gondoltunk, mikor gyűjtöttük magunk köré ezt a sok embert. És bár nehéz volt, ahogy erre gondoltunk, erőt kaptunk és szeretetet. Tényleg nagyon szeretnénk megköszönni ezt Nektek. Szerettük volna megkapni ezt a díjat idén, ezen a színpadon. De ahogy mondani szoktuk, a büszkeség, amit miattunk éreztek, a mi büszkeségünk. Jövőre jobb előadásokat láthattok majd tőlünk, és jövőre is ezzel a díjjal szeretnénk visszafizetni a szeretetekért. Köszönjük és szeretlek!

Taehyung: Először is az édesapánknak és édesanyánknak, akik nézik ezt a showt, köszönjük szépen. Ez a díj... Hihetetlen, hogy megkaptuk ezt a díjat. Minden év végén fantasztikus díjakat adtok nekünk, de ha újra születnék, akkor is az ARMYk lennének számomra a legbecsesebb ajándék. Köszönjük szépen és nagyon szeretlek benneteket!

Suga: Köszönjük ARMYk. Boldog vagyok, hogy megkaphattuk az Év művésze díjat. ARMYk, akik mindig vigyáztok ránk, úgy tekintjük, hogy ezt a díjat Ti adtátok Nekünk, és még keményebben fogunk dolgozni. Szeretnék köszönetet mondani a szüleinknek, akik életet adtak a hét tagnak. A 2018-as év volt a legboldogabb, amit valaha is el tudtunk képzelni. A 2019-es évet még jobbá és boldogabbá tesszük! Köszönjük!

Jin: ARMY! Visszaemlékszem az év elejére. Érzelmileg nagyon nehéz időket éltünk meg év elején. Összeültünk és beszélgettünk arról, hogy szétváljunk-e vagy ne. Újra átgondoltunk mindent és nagyon jó előadásokat tudtunk mutatni Nektek, amiért boldog vagyok. Igazán becsülöm a társaimat, amiért rendeztük a gondolatainkat és szeretnék köszönetet mondani a tagoknak, nem, az ARMYknak, akik mindig mellettünk állnak. Köszönjük!